Műanyag ládák és rekeszek

Csomagolás és tárolás szakszerűen

Hordók és tárolók műanyagból

A nyersanyagok, késztermékek tárolására, mozgatására és kezelésére nyújtanak jó lehetőséget a változatos formában gyártott műanyag szállítóládák, tároló- és kezelőládák, rekeszek. Ezek döntő többségét fröccsöntéssel állítják elő, leginkább nagy sűrűségű polietilénből készültek. A két szerkezeti anyagból készült rekeszek ütési szilárdsága szobahőmérsékleten közel azonos, kis hőmérsékleten a nagy sűrűségű polietiléné jobb. Az ibolyántúli sugárzással szemben a polipropilén kevésbé ellenálló, mint a polietilén.

A műanyag áru paraméterei

A ládák rekeszek élettartama 5-10 év. Az élettartamot az ibolyántúli sugárzás jelentős mértékben befolyásolja, ezért szokásos az alapanyaghoz stabilizátort keverni.

A műanyag ládák, rekeszek jelentős előnye a fából készültekkel szemben a könnyű tisztíthatóság. Csíraszám-vizsgálatokkal megállapították, hogy míg farekeszeknél a maradék csíraszám (mosás után) az eredetinek 35-40%-a, a műanyag rekeszeknél mindössze 0,1% körüli érték.

A ládák, rekeszek szerkezete és kialakítása lényegesen függ a csomagolandó terméktől. A palackrekeszeknél például gondosan meghatározandó a rekeszek magassága, hogy az üvegek vállának összeütközése ne okozzon törést, továbbá a rekeszek halmazolásakor a palackok ne érintkezzenek a ráhelyezett rekesz fenéklapjával.

Mit tárolhatunk a műanyag hordókban?

A gyümölcsös rekeszeknél alapvető követelmény a szellőzést biztosító, legalább 30%-os nyitottság, valamint a belső felületek élek nélküli kialakítása. Szennyeződést okozó termékeknél kerülni kell a nehezen kimosható, üreges kiképzést.

Alapvető a műanyag láda és a rekesz méretének meghatározása. Miután sok esetben rakodólapokon szállítják őket, a méreteknek illeszkedni kell a szabványos rakodólap modul méretsorához. Éppen ezért terjedtek el a 600x400mm alapterületű ládák és rekeszek.

A visszaszállítási helyigény csökkentésére fejlesztették ki az egymásba csúsztatható, illetve az üres állapotban összecsukható típusokat. Az egyes típusok – ahol erre igény van – fedéllel zárhatók és fémzárral originálhatók.

A szennyvíz feldolgozása és kezelése

Vízkezelés és fertőtlenítés

Ivóvíz kezelés és szennyvíz tisztítás.

Az ivóvízkezelés során szóba kerülhet a szennyvíziszapnak vízi ökoszisztémákban (pl. halastó, algás tó) való közvetlen hasznosítása is, de ez is nagy körültekintést kíván, csak különleges esetekben valósítható meg. Hiszen az iszapot éppen azért vonjuk ki a szennyvizekből, hogy azok ne terheljék az élővizeket a bennük koncentrálódó szennyezőanyagokkal.

Maga az iszapban lévő szerves anyag mennyisége is nagy teher a stabilitás szempontjából érzékeny vízi ökoszisztéma számára, különösen a tavi életközösség életét és kialakult egyensúlyát zavarhatja meg a hozzáadott szerves anyag lebomlásához szükséges nagy mennyiségű oxigén elvonása.

Nyiltvízi  hulladékgazdálkodás

Noha ismert jelenség az ivóvízkezelésben a halastavak szervestrágyázása (pl. istállótrágyával vagy hígtrágyával), az iszapok ilyen fölhasználása az egyéb szennyező anyagok jelenléte és az eltérő mikrobiológiai összetétel miatt rendszerint akadályokba ütközik. Nem is szólva arról, hogy az optimális terhelések betartása mellett egy-egy tisztítótelep teljes iszapmennyiségének ily módon történő elhelyezéséhez általában igen nagy tófelületekre lenne szükség, ami kevés helyen valósítható meg. Ezért a gyakorlatban is leginkább az előkezelt szennyvizek halastavi hasznosítása terjedt el, az iszapok számára pedig marad kezelési (tárolási, stabilizálási és/vagy víztelenítési, fertőtlenítés) jelleggel a stabilizációs tavakban vagy szárító lagúnákban való elhelyezés.

Tisztított víz és szennyvíziszap

Nyers iszapnak iszaptóban történő stabilizálása nemkívánatos, mert a rothadás következtében nagy a bűzképződés. Ezért az iszaptavak inkább csak aerob vagy anaerob úton már stabilizált iszapok utóstabilizálására és átmeneti tárolására használják. Utóbbi esetben a szárítási folyamat gyorsítása és az elszivárgó vizek összegyűjtése érdekében a tófenéken drénezést is alkalmaznak.

Iszaptavak kialakíthatók sík területen, vagy elhagyott kőbányában, de nem homokbányában, illetve kisebb völgyek elzárásával. Méretezésüknél általában 20-30 év időtartammal számolnak, 96% nedvességtartalmú iszap bevezetésével, ami kb. 70% nedvességtartalomig szárad ki, főként párolgás útján történő vízvesztéssel. Évi 800 mm csapadékot feltételezve az ajánlott éves terhelés térfogatra számítva 35—40 kg iszap, a szükséges tófelület pedig 1 fő tisztított szennyvizéből képződő iszap elhelyezéséhez alkalmazható.

Kezelési részletek fogászaton

Hogyan alakítjuk a fogközöket?

Fogász műszerek kezeléshez

A fogorvos a fogászaton a lassú szeparáláskor legalább 24 óra szükséges ahhoz, hogy hatása nyilvánvalóvá váljék. Lassú szeparálást végezhetünk ép approximalis felszínű fogak között drót- vagy selyem ligatúrával, esetleg ennél valamivel gyorsabb effektussal a fogak közé ékelt gumicsíkkal szeparátor a kulcs segítségével nyitható és zárható) valamint a két karompárt összekötő két rúd hosszabbra approximalis szuvasodás, kicserélhető, e formában arra használjuk.
Selyemfonállal úgy szeparálunk, hogy a kifeszített fonalat átpréseljük a kontaktpontok között, szorosra húzzuk, és a kontaktpontoktól occlusalisan csomózzuk. Két nap múltán a kontaktpontok között könnyen kihúzható a közben a nyáltól megduzzadt fonál. Annyit szeparált, amennyivel ennek során vastagabb lett.

Drótbók készült szerszámok

A fogász a drótszeparáláshoz 0,5 mm vastag puha sárgaréz vagy acélhuzalt használunk. A huzalnak derékszögben megtört és félkörben meghajlított végét a vestibulumból a kontaktponttól gingivalisan átbuktatjuk a cavum oris propriumba, s ettől occlusalisan hozzuk vissza a szájpitvarba, a két szárat a vestibulumban összefonjuk, jól meghúzzuk, és szorosra tekerjük, összefont végét rövidre vágjuk, 2—4 fonatot hagyunk csak meg, a levágott huzalvéget tompa műszerrel úgy nyomjuk a fogközbe, hogy ne sértse a papillát a fogorvos. A drótligatúra meghúzásakor vigyáznunk kell, hogy a fogóval véletlenül oda ne csípjük a bucca vagy az ajak nyálkahártyáját. E célra a How-fogó a legalkalmasabb műszer.

A drótszeparálás 4—5 nap alatt éri el célját, ekkor a kontaktpontok között át tudjuk húzni az összesodort végén megfogott drótkapcsot, a két szomszédos fog között 0,5 mm térközt teremtettünk. Ez a térköz lehetővé teszi az egyébként be nem tekinthető approximalis felszínek tüzetes vizsgálatát (megtekintés, palpatio szondával).

Egyéb fogorvosi fogások

A fogorvosnál gumicsíkkal nem szeparálunk, mert aránylag gyors hatása folytán károsíthatja a parodontiumot, ezenfelül azonban kicsúszhat a kontaktpontok közül, és az ínybe nyomulva irreparabilis károsodást is okozhat. Kevésbé veszélyes laminaria- vagy hickory-pálcikák hasonló használata, minthogy a beteget úgyis vissza kell rendelni, semmiféle előnyt nem jelentenek a kellemetlen mellékhatástól védett drótszeparálással szemben, éppen ezért e módszert nemigen használják. Mi sem ajánljuk.

Alkalmazható műszerek

A fogászat a guttaperchával ama tulajdonsága folytán tudunk lassan szeparálni, hogy a szájüreg nedves közegében térfogata növekszik. Használatának előfeltétele, hogy szélesen támaszkodjék akár praeparált fogfelületre, akár a fog természetes felszínére. II. osztályú üreget szoktunk így ideiglenesen guttaperchával azon célból tömni, hogy a 2 — 3 nap múltán esedékes következő ülésig a szuvas roncsolás folytán csökkent fogközi távolságot lehetőleg az eredetin túl növeljük. Ilyenkor úgy készítjük az ideiglenes guttapercha tömést, hogy a beteg a fogsorok zárásakor inkább csak e tömésre harapjon.

A szomszédos fog ép approximalis felszínén vagy két szomszédos felszín approximalis üregében az axiopulpalis falakon megtámaszkodó guttapercha, melyet az antagonista fogsor által kifejtett rágóerő egyre jobban beékel a fogak közé, azokat széttolja. E célra azonban csak a kemény guttapercha alkalmas, amely lapok formájában kerül forgalomba, a közhasználatú rúd guttapercha túlságosan puha, és ezért csak csekély szeparáló hatást fejt ki. A guttaperchának ez a felhasználása Bomvilltől származik, ezért a szeparáló guttapercha tömést Bonwill-tömésnek hívjuk.

Fogászati beavatkozás

A fog kezelésének néhány részlete

Fogászati klinika kialakítása

A fogorvosnál a kávé hatásainak kiküszöbölése is cél lehet. Művi fényben a fogak színe eltér a természetes fényben észlelt színárnyalattól. Jól adja vissza a fogak természetes színét a fénycső vagy LED világítás. Ha csak ennek a fénye esik a fogakra, mesterséges megvilágításban is tudunk „fogszínt” választani, ennek elsősorban a fogpótlástanban nagy a gyakorlati jelentősége.

A fogak szeparálása

A fogászati kezelésnél a III. osztályú üreg szakszerű praeparálása megköveteli, hogy célszerű eszközök alkalmazásával két szomszédos frontfogat egymástól eltoljunk, a fogközt kitágítsuk. E műveletet szeparálásnak nevezzük.

A szabályos fogsorban a fogak szoros sorban állnak egymás mellett, a szomszédos fogak fiatal korúakon egymással pontszerűen érintkeznek, ezt az érintkezést kontaktpontnak, nevezzük. Az élet folyamán — a fogak egymástól független individuális apró elmozdulásai következtében — a kontaktpontból kisebb-nagyobb kiterjedésű kontaktfelszín keletkezik.

Fogaink elrendezése

A fogak az élet folyamán több-kevesebb szabályszerűséggel a fogív közepe felé — azaz mesialis irányba — vándorolnak, így zárt marad a fogsor annak ellenére, hogy a már leírt interstitialis kopás következtében az egyes fogak mesio-distalis átmérője szükségszerűen kisebb lesz, ezt a fogászati vizsgálat során ellenőrizhetjük. E vándorlási hajlam és irány abban az esetben is a fogsorban támadt hézag teljes vagy részleges zárását eredményezi (általában a hézagtól distalisan elhelyezkedő fogak mesialis irányú elmozdulása által), ha a hézag nem fiziológiás, hanem kóros módon, pl. a kontaktpont szuvas roncsolása vagy fogeltávolítás folytán keletkezik, a kávé hatásának kiküszöbölésére..

Fog tömése

A fog tömésével eredeti anatómiai alakját igyekszünk — az egyén életkorának figyelembevételével — helyreállítani, ha tehát approximalis caries folytán két szomszédos fog közelebb került egymáshoz, mint eleve volt, ill. az egyén adott életkorában lennie kellene, megtömésekor vagy ezt megelőzően helyre kell állítanunk a fogköz eredeti méretét, azaz a csökkent kiterjedésű fogközt növelnünk kell. Szeparálásnak a spatium interdentale növelését nevezzük, mégpedig a fogállomány feláldozása nélkül.

A közhasználatú fogorvosi szaknyelv helytelenül szeparálásnak nevezi a kontaktpont és környékének lecsiszolását is (pl. csonk előkészítésekor korona felvételére), nyilvánvalóan ez úton is szabad térköz támad a két szomszédos fog között, ez azonban a fentebb leírt mesialis irányú spontán vándorlás következtében hamarosan záródnék, s az eredetinél kedvezőtlenebb lenne a helyzet a fogközben: ép zománcfelszín helyett legalább az egyik fogon szerkezetében megbontott zománc, esetleg dentin határolja, az eredetinél szőkébb, öntisztulási és művi tisztán tartási lehetőségében tehát csökkent.

Éppen azért mihamarabb pótolni kell a csiszolással eltávolított fogszöveteket betéttel vagy koronával, s ez úton helyre kell állítani a fogköz eredeti állapotát (vagy annál kedvezőbb állapotot kell teremteni).

Következő fejtegetéseink során azzal foglalkozunk, hogy miképpen növelhetjük két fog között az interdentalis tér tágasságát fogállomány feláldozása nélkül. E célra két módszer ismeretes, a gyors és a lassú szeparálás.

A fogazat egészségének megőrzése

Ásványi sók és nyomelemek szerepe a fogszuvasodásban

Az egészséges fogak titka

A fogszövetek fogorvos chemismusának ismeretében felmerül az a jogos kérdés: a civilizált ember szokásos tápláléka biztosítja-e a fejlődő fogazat számára a szervezet anyagcseréjén át azokat az ásványi sókat, amelyek ionjaiból e szövetek mineralizált állománya felépül, valamint teremt-e a későbbiekben olyan külső (és részben talán belső) környezetet a fog számára, melyben a zománcfelszín és a nyál ill. lepedék közötti dinamikus egyensúly fennmarad és fogászatra kell menni.

A nyomelemek fogászati szerepe

Ami a Ga-, Mg- és P-ellátást illeti, a vegyes táplálék, amelyet a civilizált ember — így honunkban is — fogyaszt, biztosítja a megkívánt szintet a fogászati vizsgálat alapján. Zavar mutatkozhat viszont a táplálékban tartalmazott elem felszívódásában és értékesítésében a fogorvos. Mindenesetre kedvezőnek tekinthetjük a fejlődő (de nyilván a már kifejlett) fogazat szempontjából a fokozott Ca- és P-ingestiót, a századforduló óta ismert, hogy a keményebb vizet ivóknak általában jobbak a fogaik. Ilyen értelemben értékelhetők azok az állatkísérletek is, amelyek szerint caries-protektiv táplálék eme hatása lényegesen fokozódik, ha az állat ennek hamujával kiegészítve fogyasztja.

Védelem a szuvasodástól

Több mint 40 éve ismert a fogorvosok által, hogy a fokozott F-ingestio védelmet nyújt a caries-szel szemben. Jobb a lakosság fogazata olyan vidéken, ahol az ivóvíz literenként kb. 1 mg F-iont tartalmaz, mint az egyébként azonos körülmények között élő, de 0,5 mg/liter szintnél alacsonyabb F-tartalmú vizet fogyasztó lakosságon a fogászaton. Ez a védő hatás azokon érvényesül teljes egészében, akik a F-dúsabb vizet születésük, ill. kora gyermekkoruk óta folyamatosan fogyasztják.

Nem bizonyított, hogy a maradófogazat szuvasodását illetően befolyást gyakorolna az a körülmény, hogy a terhes által fogyasztott víznek mekkora a F-tartalma. A kedvező F-szintű víz fogyasztása fiatal- korúakon mintegy 50—60%-os ca- ries-védelmet teremt mind a caries- ben súlyosan, mind csak csekélyebb mértékben szenvedő populációban (pl. az Egyesült Államokban, Magyarországon, Görögországban). Ez azt jelenti, hogy kb. 20 — 25 éves korig a cariesben megbetegedő fogak kumulált száma felényi, mint a F- szegény vizet ivó, egyébként azonos körülmények között élőkön. Persze, a százalékos védettség csupán nagyobb csoportra érvényes, az egyénre nézve csak korlátozott mértékben, azaz a F-szegény vizet ivók között is találunk pl. a 16 — 18 éves korban szúmentes fogazatát, és a F-dús vizet ivók között olyan személyt, aki súlyos, nagymérvű fogszuvasodásban szenved, viszont lényeges különbség van ezek százalékos gyakoriságát illetően a populációban.

Néhány további fogorvosi vélemény

A F-ion védő hatása az ingestált mennyiségtől a fogorvos, az ivóvízben tartalmazott fluoridot illetően ennek kon-centrációjától függ, amit szépen mutat.

A F-ion védő hatásának mechanismusa nem teljesen tisztázott a fogorvosok által. Kedvező F-szint mellett a lerakódó apa- titkristályok egy része nem hidroxil-, hanem fluorapatit, amely a zománcfelszínt ellenállóbbá teszi savi oldószerekkel szemben. Befolyást gyakorol a F-szint a matrixképződésre is, megfigyelték ugyanis, hogy kedvező' F-szintű víz fogyasztása esetén kisebb a mély barázdákat, gödröcskéket felmutató fogak száma, mint F-szegény vizet ivókon. A legnagyobb fontosságot alighanem annak kell tulajdonítanunk, hogy F-ion jelen-létében a de- és remineralisatiós folyamatok váltakozásakor a remineralisatio tökéletesebb: jobb, nehezebben oldódó krisztallitok képződnek, s ennek folytán a frissen remineralizált zománc ellenállóbb a következő savtámadással szemben. Feltételezték, hogy a F-ion mint enzim-inhibitor specifikusan gátolja az eno-láz működését, s így kellő szintje mellett a szénhidrátbomlás során nem képződik enol-foszforpiroszőlősav. Bár a F-ionnak eme hatása jól ismert, eddig nem sikerült bebizonyítani, hogy a lepedőkben található — esetleg a zománc demineralisatiója során odakerülő — fluorid-ion valóban gátolja a fermentativ szénhidrátbontást e helyen is. Hogy gátol-e vagy inkább gyorsítóan hat a szénhidrátbontás során, nyilvánvalóan a F koncentrációjától függ. A nyálban eddigi ismereteink tükrében pl. nem gátló, hanem gyorsító hatása jut érvényre, ami a szúvédettség szempontjából szintén kedvező körülmény lehet: ti. gyorsabb a cukor eliminatiója a szájból, kevesebb ideje van a mikroflórának, hogy a cukorból a zománcot megtámadó savat képezzen.

Hiánybetegségek és a fog

Ama feltevésnek, amely szerint a ca- ries F-hiánybetegség, semmiféle bizonyítéka nincs, az viszont egyértelműen bizonyított, hogy a fokozott F-ingestio véd a caries ellen. Ezt az effektust tudatos caries-profilaxisra is felhasználhatjuk.

Az excessiv F-ingestio a fejlődő fogazatra bizonyos veszélyt jelent: foltos zománc képződik, amelynek kifejezett formája súlyos esztétikai zavart okoz. A fejlődési rendellenesség csak olyan személyeken és fogakon észlelhető, akik a kérdéses fogak képződése és minera-lisatiója idején fogyasztottak excessiv mennyiségű F-iont. Az ivóvízben fogyasztott F-t illetően a határ literenként 1,5—1,8 mg körül van, e koncentráció állandó fogyasztása mellett is csak kevés személy kevés fogán támad jellegzetes foltozottság, elszíneződés. Literenként 2,5 mg F-ion fogyasztásakor viszont már a lakosság túlnyomó többsége tángált, s az egyes fogakon is súlyosabb az elváltozás: a foltok helyén zománcdefektus mutatható ki, s e terület gyakran sötétbarnára-feketére színeződik el. E kórképet fluorosis endemica dentium névvel jelöljük, első symptomája az idült F-mérgezésnek, amely azonban sajnálatos módon csak évekkel később — a kérdéses fogak áttörésekor, ill. után — manifesztálódik.

Azt is meg kell azonban említenünk, hogy a szervezet sejtjei közül a zománcot képző ameloblast (ganoblast) messze a legérzékenyebb F iránt, az ivóvízben literenként 6 — 8 mg F-t folyamatosan fogyasztókon sem támad más szervekben érdemi káros hatás, csak a fejlődő fogakon.

Az ivóvízzel történő ingestio mellett aránylag kis szerepe van a szilárd táplálékkal felvett F mennyiségének.

A fogszuvasodás mint betegség

A caries fogászati leírása

A fogszuvasodás kialakulása

A caries, fogszuvasodás kórfolyamatát a létrejött destructiónak a szervezet általi reparálhatatlanság jellemzi. Reparáció lehetősége csak addig áll fenn, míg szövethiány nem keletkezik, a kezdődő szú – melynek lényege a zománc kristályaiban található ionok oldódása – remineralisatio útján „gyógyulhat”, amint azonban szuvas üreg támadt, a reparáció lehetetlen. E vonatkozásban a caries okozta defektus lényegében különbözik a testfelszín egyéb helyének – bármely okból támadt – folytonossághiányától, ezért csak a fogorvos által behelyezett tömés jelenthet esztétikai és funkcióbeli javulást.

A fog pusztulásának menete

Ami ezen biológiai sajátosság okát illeti, a következő ismert tényeket kell tekintetbe venni. Mi a fogzománc?

A fogzománc - oly hámsejtek mineralizált kiválasztásos terméke, melynek funkciójuk befejeztekor, a fog áttörése előtt dedifferenciálódnak és elpusztulnak. A mineralizálódó váladékot a ganoblastok csak fejlődésük bizonyos stádiumában tudják termelni. 

Éppen ezért szú okozta defektus táján e váladékot termelő ganoblastok nincsenek, s így a defektust fajlagos szövet nem pótolhatja.

Minthogy azonban a zománcfelszín, amelyen a kórfolyamat jellegzetesen kezdődik, az áttört fogon semmiféle más szövettel nincs közvetlen kapcsolatban, hiányzik annak lehetősége is, hogy a szervezet e keletkező defektust nem fajlagos hegszövettel pótolja.

A fogfelszín kezelése

A dentinben is a felszínen – azaz a zománc-dentin határon, a cement-dentin határon, illetve accidentalisan szabaddá vált felszínen – kezdődik a caries, s a keletkező defektus e helyen is reparálhatatlan. Míg a zománc vélt vitalitása szinte állandó vita tárgya, s eddig egyértelmű bizonyítást nem nyert, a dentin vitalitása mindaddig kétségtelen, míg a pulpa él. Az élő pulpa különlegesen differenciált sejtjei az élet egész folyamán – akkor haladtával általában egyre lassúbbodó ütemben – olyan alapanyagokat képeznek, amelybe ásványi sók rakódhatnak le, s amelyből így dentin képződik.

A szuvasodás kezelése

A dentinogenesis azonban nem a dentin zománc felőli felszínén folyik, hanem a pulpának a dentinnel érintkező felszínén, a dentint illetően tehát a belső felszínen, nem pedig a szuvas pusztulás helyén. A fogorvos ezt kezelheti. E dentinképződés eredményeként a kor haladtával megkissebbedik a fogbélüreg, megvastagszik a dentinréteg. Különböző külső ingerekre ez a fogáttörés utáni dentinképződés átmenetileg fokozódhat és meggyorsulhat, így például a caries következtében is, de a kopás folytán is.

A fokozott dentinogenesis azonban semmiképpen nem lehet alkalmas a dentin külső felszínét támadó defektus kitöltésére, a fokozott ingerdentin-képződésviszont – legalább időlegesen – gátat vethet a szú progressziójának, s megakadályozhatja, illetve időben későbbre tolhatja a penetratio létrejöttét.

Tiszta víz fogmosáshoz is

Egyszerű házi víztisztító berendezések

Tiszta ivóvíz szűrő berendezéssel

A vízvezetékrendszerből nyerhető ivóvíz sok esetben nem felel meg a szükséges követelményeknek, fogyasztása nem egészséges. A hétköznapi használatra szánt víznek ezért megbízható forrásból kell származnia. A legegyszerűbb tevékenységek esetében is, mint például a fogmosás, baktériummentes folyadékot kell használnunk.

Fogbetegségek és ivóvízhálózat

A fogbetegségek különféle típusai veszélyeztethetik a felhasználókat, ha nem megfelelő minőségű csapvizet fogyasztanak vagy használnak fogmosáskor. A fogszuvasodás előidézésében a különféle klórszármazékok jelentenek problémát, a fogkőképződésben a vízben oldott sók segítenek. A legegyszerűbb megoldás a folyadékok biztonságossá tételére a házi víztisztító berendezés beszerelése.

A víztisztító berendezés beszerzésére az alábbi okokból lehet szükség:

• magas vastartalom – a magas vastartalom nem csak a szervezetre van hatással, a hétköznapi használatban jelenthet gondot, mivel a fehér ruhán foltokat hagyhat
• ásványi anyagok jelenléte – az ásványi anyagok jótékony hatással vannak ugyan szervezetünkre, azonban folyamatos fogyasztásuk megbetegedéseket okozhat, különösen azoknál, akik az egyes anyagokra érzékenyek
• megemelkedett nitrátszint – a nitrát az emberi szervezetbe jutva toxint képez, mely károsíthatja a szív és érrendszert
• baktériumok és vírusok – a nem megfelelő vízkezelés eredményeként egészségkárosodást okozó mikroorganizmusok kerülhetnek a csapvízbe, ilyenkor csak megfelelő kezelést követően alkalmas fogyasztásra.

Milyen víztisztító berendezést vásároljunk?

Ha csupán fogaink egészségének a megóvása a célunk, akkor megelégedhetünk olyan víztisztító berendezéssel is, mely a fogmosáshoz szükséges vízmennyiséget, esetleg a napi ivóvízszükségletünket is képes fedezni. Erre a célra tökéletesen elegendő egy vízszűrő kancsó, mely aktív szénszűrő betétével a káros anyagok majdnem kilencven százalékát képes kiszűrni, így tiszta és egészséges ivóvizet kaphatunk.

Ne felejtsük el, hogy az így készített folyadék könnyen romlik, ezért vagy azonnal fogyasztani kell vagy pedig hűtőben tárolni.

Szálcement homlokzatburkolatok

Burkolatok és építkezés

Vértes agora szálcement homlokzatburkolat

A homlokzatburkolat az, ami a házak, épületek külső oldalán van. Aminek bírnia kell az időjárás viszontagságait, ugyanakkor szépnek, mutatósnak is kell lennie. A szálcement burkolatok,  köszönhetően az 1896 óta tartó folyamatos fejlesztésnek, megfelelnek minden technikai és látványbeli elvárásnak.

Ez az építőanyag bármely épülettípus (lakó, kereskedelmi, kommunális, ipari) szerelt, átszellőztetett elven működő homlokzat kialakítására alkalmas építési rendszer.

Nézzük meg közelebbről, mi is az a szálcement burkolat.

A szálcement homlokzatburkolat jellemzői

A szálcement, mint anyag tulajdonságai megegyeznek a beton ismert jellemzőivel, nagy szilárdságú, de rugalmas, fagyálló és UV-álló. Vízálló és nem éghető.

A Swisspearl szálcement burkolatoknak, a szálcement gyártók közül is kiemelkedő fizikai paraméterek vannak. Ezen kívül a táblák anyagában színezettek és felületükön festettek. Ennek köszönhetően a Swisspearl szálcement burkolatok rendkívül széles színválasztékkal kaphatók.
Szálcement homlokzatburkolat előnyei A szálcement és vele együtt az összes szerelt homlokzatburkolat speciális szakmunka. Magyarországon a megbízható szakkivitelezők száma évről évre növekszik, így nem jelent majd gondot, hogy a beruházási és tervezési folyamatban kiválasztott szálcement burkolatok magas minőségben készülhessenek el.

A Swisspearl szálcement homlokzatburkolatok a következő jellemzők miatt érdemes választanunk:
10 év színtartóssági garancia nem éghető (A2 s1 d0 tűzvédelmi osztályba sorolás) széles színválaszték kiemelkedő fizikai tulajdonságok kevés azon modern építőanyagok egyike, amely több, mint 100 éves múltra tekint vissza Szálcement homlokzatburkolat rögzítése A szerelt szálcement homlokzatburkolatokat leggyakrabban alumínium, esetleg horganyzott acél vagy fa, segédszerkezetre kell rögzíteni.

A rögzítés módja, a táblaszínével szín azonos szegecs vagy csavar, de lehet az alszerkezetre speciális
ragasztóval ragasztani vagy mechanikus rejtett rögzítéssel szerelni is.

Bár maga a szerelés nem igényel különösebb szakértelmet, de a szép homlokzatburkolat szereléshez
nagyfokú precizitásra és speciális szerszámokra van szükség.

A szálcement burkolat kivitelezésének lépései

1. A kivitelezési munka az alszerkezet tartókonzoljainak elhelyezésével kezdődik.
2. Ezt követi a szálas hőszigetelő anyag elhelyezése és rögzítése.
3. Ez után következhet a legfontosabb lépés a “T” és “L” profilok elhelyezése. Ez a munkafolyamat igényli az egyik legnagyobb precizitást, mert bár Magyarországon nincsen szabvány a szerelt homlokzatburkolatok méretpontosságára, de a helytelen síkkoordináció egyenetlen burkolatot és ezzel együtt egyenetlen fuga vonalvezetést eredményez. A szakszerű alszerkezet szerelés a teljes időráfordítás 65-70 %-át teszi ki!
4. A megfelelően beállított alszerkezetre helyezzük el a szálcement homlokzatburkolatot, mely megadja az épület végleges megjelenését.

Összegezve, homlokzat burkolat kialakításra a Swisspearl szálcement a legjobb választás, mert nagy szilárdságú, de rugalmas, fagyálló és UV-álló. Vízálló és nem éghető. széles színválasztékkal, és
megalapozott minőséggel rendelkezik, köszönhetően a 100 éves múltjának és a folyamatos fejlesztésnek.

Családi házak vízkezelése

Víztisztító és vízszűrő berendezések

Víztisztító berendezés családi házakban

A családi házak kényelméhez és biztonságához hozzátartozik a jó minőségű ivóvíz biztosítása is, ami házi vízkezeléssel, vízszűrő berendezések beszerzésével és beszerelésével lehetséges. A víztisztító berendezés számára a legjobb hely a pincében van, a fővezetékre csatlakoztatva érhetjük el a legjobb eredményeket. Nem szabad elfelejteni, hogy a bejövő vezetékre csatlakoztatott berendezés minden vizet megszűr és tisztít, így gyakran kell cserélni a szűrőbetétet vagy tisztítani, így a fenntartás ára meglehetősen magas lehet.

Lehetőség van arra is, hogy csak bizonyos vízvezeték ágra csatlakoztassuk a szűrőrendszert, így a zuhanyzóba és WC tartályhoz menő vizet nem tisztítjuk meg, ezáltal tehermentesíthetjük a szűrőbetéteket.

Miért van szükség a vízkezelésre?

Napjainkban a vezetékes víz kezelése és tisztítása nem luxus, a vízvezetékrendszer állapota és a vízkészlet általános helyzete miatt szükségessé vált. A tisztított és szűrt víz nem csak ivóvízként egészséges, de háztartási berendezéseinket és csöveinket is megóvhatjuk, növelhetjük élettartamukat.

Mennyibe kerül a víztisztító berendezés?

A családi házakban a vízkezelés, a víztisztító berendezés vízszűrő betétek rendszeréből áll. A szűrőbetétek minőségét és a szükséges méreteket, kapacitást a vízvezeték állapota és a kiindulási víz minősége határozza meg.

A víztisztító, vízszűrő berendezés működési fázisai

• Az előszűrő kiszűri a nagy méretű lebegő szennyeződéseket az ivóvízből. Ennek a szűrőbetétnek az ára a legolcsóbb, hogy a gyakori csere költsége ne tegye megfizethetetlenné a berendezés alkalmazását.
   
• A második lépésben a klórszármazékokat és az oldott ásványi sókat távolítja el a szűrőbetét a vezetékes vízből, lágyítja a vizet. előfordul, hogy két különálló kazetta végzi a tisztítást különféle adszorpciós anyagok segítségével.
   
• A tisztítás és fertőtlenítés harmadik lépése az UV-fénnyel történő fertőtlenítés. Az UV lámpa a baktériumok és fertőzések nagyrészét elpusztítja.
   
• Az utolsó lépés a fordított ozmózis elvén működő membrános vízszűrés, mely a baktériumok és mikroorganizmusok több mint 99%-t eltávolítja a vízből.

Figyelembe kell venni, hogy az ilyen módon kezelt víz egészséges, de csak frissen fogyasztva, csak hűtőben tárolható. Szobahőmérsékleten rövid idő alatt megromlik.

Vízlágyítási módszerek

A fordított ozmózis

Vízlágyító és vízkezelő technológiák

Az ivóvízkezelés és tisztítás egy meglehetősen bonyolult folyamat és feladat, melyhez különféle berendezések beszerelésére van szükség. A vízlágyítás önmagában nem víztisztítás és nem fertőtlenítés, azonban a drága szűrőberendezések beszerelésekor érdemes lehet egy vízkőmentesítő kiegészítőt is beszerezni.

Ozmózisos vízszűrők

A fordított ozmózis elvén működő vízszűrő berendezések jelenleg a technológia csúcsát képviselik, nemcsak a lebegő szennyeződéseket képes kiszűrni az ivóvízből, hanem a sókat is. A technológiát alapvetően az amerikai haditengerészet fejlesztette ki, abból a célból, hogy a tengervízből ivóvizet készíthessenek a több hónapos hajóutak alkalmával.

Az ozmózis lényege, hogy a félig áteresztő membránon keresztül az oldószerben oldott anyag kiegyenlítődik a hártya két oldalán, a fordított ozmózis során nyomás hatására a vízben oldott sók és szennyeződések oldaláról csak a víz áramlik át a hártyán. A berendezés és technológia előnye, hogy rendkívül tiszta vizet állíthatunk elő a segítségével, mely nem tartalmaz oldott sókat, azonban az ozmózismembrán másik oldalán lévő víz szennyeződéskoncentrációja akár a veszélyes szintet is elérheti.

Fertőtlenítés és sóhozzáadás

A lágyított vizet UV-fénnyel vagy klór-dioxiddal kiegészítő tisztításnak vethetjük alá. Az így készített víz csak akkor alkalmas fogyasztásra, ha megfelelő mennyiségben, az emberi szervezet számára szükséges sókat keverünk hozzá.

A fordított ozmózis elvén működő vízszűrő berendezés képes a baktériumok 99%ának kiszűrésére, ezért csak minimális utókezelést és fertőtlenítést igényel. A patikatisztaságú lágy vizet leginkább az iparban használják, ultraerős gőz fejlesztésére.

A különféle lágyságú víz hasznosítása rendkívül széles körű:

• uszodák medencéiben a lágyvizet hatékonyabban lehet tisztítani fertőtleníteni
• sörgyártásnál meghatározza az ízt
• élelmiszeriparban
• autóiparban.

Kárpitozás típusok az ülőbútoroknál

A kárpitosmunka típusainak ismertetése

Bútor kárpit cseréjének menete.

A korszerű fotelok és kanapék ülései, támlái és sokszor a karjai is a magas kárpitozás kategóriájába tartoznak annak ellenére, hogy a kéttölcsérrugókból kötözéssel készített rugózatok a korszerű foteloknál egyáltalán nem alkalmazták. Magas rugózatot ülésekre még készítenek, támlán, karon már nem. A magas rugózatú ülések rászerelt elasztik- vagy epedarugózattal vagy kivehető, rugózott párnával készülhetnek.

Modern kárpitos felfogás

A korszerű fotelok többségének rugalmasságát a tartószerkezet és a 80-150 mm vastag poliuretán párnázat adja. A kényelemérzetet kiegészítő szerkezetek és anyagok, valamint a formai kialakítás keltheti. Az előzőkből láthatjuk, hogy a korszerű fotelkárpitozás nem sok szerkezeti elemből épül fel, ezért ezek megválasztását és egymással való összefüggését sokkal jobban figyelembe kell venni, mint hagyományos fotelok kárpitozása esetén.

A kárpitos tartószerkezetek

A korszerű fotelok és kanapék üléséhez – a további kárpitos szerkezetektől függően – felhasználható többféle tartószerkezet is. Rugózat alá polipropilén hevedert, és gumiláncos hevederkombinációt, hullámrugót, lapított spirálrugót és a kevésbé igényes bútorba farostlemezt, esetenként rétegelt lemezt helyeztek tartószerkezetkényt a bútorosok, kárpitos szolgáltatók.

Szakszerű bútorfelújítás

A rugózat nélküli kárpit alá ívelt hullámrugó, sík hullámrugó, lapított hullámrugó, végtelenített húzórugó, húzórugóval feszített acélszalag vagy kapocsháló, gumiheveder, végtelenített gumikábel, textilbetétes gumiheveder, gumiláncos heveder, ritkán ívelt vagy befűrészelt rétegelt lemez, esetleg farostlemez tartószerkezetet tesznek.

Kárpit párna felújítása

A kárpitozásnál a támláknak puhábbaknak kell lenniük, ezért legtöbbször gumiláncos poliuretán hevedert használnak fel. Karoknál a leggyakoribb a farostlemez vagy papírlemez tartószerkezet. esetenként alkalmaznak gumiláncos PP hevedert vagy ívelt hullámrugót is.

A kárpitos tartószerkezetek rögzítése szerkezetileg a különböző állványszerkezetek és tartószerkezetek fajtájától függően sokféle megoldású lehet. A hagyományos textilhevedert szegezéssel rögzítették. A korszerű fotelokba textilhevedert már csak ritkán tesznek, a PP hevedert is legtöbbször szegezőpisztollyal belőtt tűzőkapoccsal rögzítik.

Kárpit cseréje

Mikor kell a kárpitot áthúzni?

Bútor kárpit tisztítása gőzzel

Otthonaink kényelmét a kárpitozott bútorok biztosítják. Ezek a puha huzattal ellátott berendezési tárgyak rendkívül sérülékenyek és még a leggondosabb használat mellett is előfordulhat, hogy bepiszkolódnak, koszolódnak. A tulajdonosnak két választási lehetősége van: tisztítja a kárpitot, vagy áthúzatja a kárpitozást.

Tisztítás és frissítés sajátkezűleg

A kárpit eredeti szépségének megőrzésében csak a megfelelő bútorhuzat segíthet, azonban ezen is átjutnak a folyadékok. A használhatatlanná vált bútorkárpitra teríthetünk egy szép huzatot, de ez nem a legelegánsabb megoldás. A piszkos kárpitot megpróbálhatjuk sajátkezűleg tisztítani, hogy újra használható legyen otthonunk büszkesége.

Kárpittisztítóval kezelhető bútortípusok:

• ágyak matracai
• kanapé kárpit
• kárpitozott szék
• heverő
• fotel
• karosszék stb.

A kárpitozott bútor tisztításának módjai:

• kárpittisztító szolgáltatás igénybevétele
• kárpittisztító takarítógép alkalmazása
• porszívózás
• kárpittisztító szer alkalmazása
• házi praktikák bevetése.

A legokosabb, ha a kárpittisztítást szakemberre bízzuk, hiszen ők értenek a megfelelő szolgáltatás nyújtásához. A tisztítás során vigyázni kell arra, hogy a kárpit szövetszálai ne sérüljenek, az anyag ne fakuljon ki. A takarítógépek alkalmazása akkor célszerű, ha nagyméretű matracot, nagyfelületű ágyakat kell takarítani. Az ilyen gépekhez alkalmazható szerek általában optimálisan bánnak az anyaggal.

Kárpit cseréje

A kárpit cseréjére, a kárpitozás szolgáltatás igénybevételére akkor van szükség, ha a budapesti bútor nem tisztítható a hagyományos és a modern módszerekkel sem. A huzat cseréjét és frissítését a Budapesten található műhelyben végzik, több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek, kézzel dolgoznak, és hagyományos technológiákat alkalmaznak.

A fotelek, ágyak, kanapék áthúzásához a szállítást is a szolgáltató végzi, aki a helyszínen felméri a bútor állapotát, a kiválasztott kárpit anyagának ismeretében meghatározza a pontos árat, mely tartalmazza a munkadíjat és az anyagköltséget is. A budapesti kárpitosmesterek gyorsan és szakszerűen áthúzzák a tisztítás során megsérült vagy tönkrement kárpitot.

Ivóvízkezelés kézműves sör készítéséhez

A vízlágyítás a sör minőségének titka

Házi sörfőző berendezés tisztítása

A kézműves sör készítője a rendelkezésére álló víz minőségének megfelelő sörtípust tud készíteni. Különféle berendezésekkel és eljárásokkal tisztítható és lágyítható a víz, azonban el kell dönteni, hogy az íz és a minőség milyen arányban álljon az előállítás költségeivel. A vezetékes víz, forrásvíz és a kútvíz is különböző tulajdonságokkal és ízzel rendelkezik, más-más a hatásuk az elkészült italra.

Milyen vizet használjunk?

Az otthoni sörfőzéshez a 10 °nk alatti, tehát közepes keménységű és lágy víz tökéletesen megfelel, nagyipari sörfőzdékben ezt tovább lágyítják. A sörkészítés során a vízkezelés típusát és intenzitását sörfőzési próbákkal lehet kikísérletezni.

Ha erős barna sört szeretnénk főzni, ahhoz tökéletesen megfelel a kemény víz is, egyes régiókban külön só hozzáadásával keményítik a vizet.

Vízlágyítás Kézműves sör előállításához

A legegyszerűbb megoldás, mely egyben meglehetősen energiaigényes is, a forralással történő vízlágyítás. Forralás közben a karbonátos keménység kiválik a vízből, ez figyelhető meg a háztartási edényeben, forralókban is. A lágyítás menete rendkívül egyszerű, a vizet főzzük és időnként kavargatjuk.

A vízkő kiválásához szükséges főzési idő 15 perc és 1 óra között változik, a szakemberek véleménye szerint 30 perc az az idő, mely érezhető eredményt ad. A főzés befejezése után hagyjuk leülepedni a meszet, és a vizet felülről óvatosan lefejtjük, vigyázva, hogy az alján kivált vízkövet ne kavarjuk föl. A vízkő kiválásának a forralás közben nincs látható jele.

Mésztejes vízlágyítás

Az oltott mész egyesül a vízben lévő sókkal és nehezen oldódó anyagként kicsapódik annak aljára. A vízlágyításra rendszerint oltatlan meszet alkalmaznak.

A mésztejes vízlágyítás rendkívül bonyolult folyamat, hiszen úgy kell adagolni, hogy a vízből eltávolítson minden vízkövet, azonban nem maradjon vissza mész, hiszen ez rontja a sör minőségét. Érthetőbben a vízhez adott mésztejnek csak az a része ülepszik le, mely reakcióba lép a vízkővel, a maradék oldott formában rontja a vízminőséget.

Hogyan válasszunk fertőtlenítő szert?

Használjunk klór-dioxidot

Fertőtlenítő szer kiválasztása

A megfelelő fertőtlenítő szer kiválasztása komoly fejtörést okoz a háziasszonyok számára, de a cégek, gyárak és vállalkozások számára is probléma az előírásoknak megfelelő, ugyanakkor költséghatékony készítményt beszerezni. A klór-dioxid alkalmazása azért lehet előnyös, mert két komponensű formában könnyen szállítható, biztonságosan tárolható, és a szükséges mennyiségben és sűrűségben állítható elő közvetlenül a felhasználás előtt.

A fertőtlenítés célja

A fertőtlenítő szer kiválasztása előtt azt kell megvizsgálni, hogy milyen helyszínen végezzük a csíramentesítést, emellett fontos a tisztítás célja is. A profilaktikus fertőtlenítés során megelégedhetünk a gyengébb fertőtlenítő oldattal is, a súlyos fertőzések helyszínén azonban többféle technikát is alkalmazni kell.

Az ivóvízkezelésnél a fertőtlenítő berendezések feltöltése mindig az előírt mennyiségben történik, attól eltérni nem szabad, és ebben az esetben a baktériumokat, vírusokat és férgeket is elpusztítja a TwinOxide vizes oldata.

Felületek és berendezések

A felületek típusát is figyelembe kell venni a fertőtlenítőszer kiválasztásakor, hiszen a porózus anyagok fertőtlenítésénél fontos a tökéletes fedés, a vizes oldat szórása, extrém esetben gőzölése vagy párásítása is szükséges lehet. A tökéletes sterilizálás érdekében figyelni kell a hatóidő betartására. A legtöbb fertőtlenítő szer esetében nem elegendő pusztán letörölni a felületet, hanem a hatóanyagot fel kell hordani, majd a szükséges ideig állni hagyni. Ezután el kell távolítani az elhasznált anyagot, ez azért is szükséges, hogy az időtartam megnövelése se károsítsa az anyagokat.

Miért a klór származék

A választás során azért érdemes a klór-dioxidot előnyben részesíteni, mert egyrészt nem változtatja
meg az ivóvíz ízét és minőségét, másrészt a tápcsatornába kerülve nem veszélyezteti az emberek egészségét. A klór-dioxid felhasználás után tökéletesen lebomlik, így maradéktalanul eltávolítható a tisztított és fertőtlenített felületekről.

A klór-dioxid felhasználási területei

Baktériumok ellen

A klór-dioxid felhasználási területei

A klór-dioxid felhasználásával készült fertőtlenítő szerek közül kiemelkedik a TwinOxide. A kétkomponensű, tisztításra és csíramentesítésre is alkalmazható por alakú készítmény vizes oldata remekül alkalmazható a baktériumok ellen. A két legfontosabb kórokozó, mely ellen eredményesen vehetjük fel a harcot, a Pseudomonas és a Legionella.

A Pseudomonas aeruginosa különösen jól érzi magát a vizes környezetben. Szobahőmérsékleten pangóvizekben kiválóan szaporodik, ellepi a mellékhelyiségeket és ipari létesítményeket is. Ez a kórokozó a felelős a legtöbb fertőző megbetegedésért, pedig már enyhe klór-dioxid oldattal is kiválóan elpusztítható a víztároló edényekből és a nehezen hozzáférhető vízvezeték csövekből is.

A Legionella a Pseudomonashoz hasonlóan kedveli az állott, pangó vizeket és kifejezetten jól szaporodik szobahőmérsékleten. A párásító, légkondicionáló rendszerekbe jutva szétterül a helyiség légterébe és a belélegzés után atípusos tüdőgyulladást okozhat. A TwinOxide oldattal kezelt, tisztított berendezésekben garantáltan elpusztulnak ezek a veszélyes baktériumok.

Ivóvízkezelés

A klór-dioxid kiválóan alkalmas ivóvíz tisztítására és fertőtlenítésére. A hagyományos klóros vegyszerekkel ellentétben biztonságosan kezelhető és nem rontja a víz minőségét, nem hagy szagot. A rövid idő alatt is hatékony készítmény, a megfelelő adagolóberendezés segítségével biztosíthatja az autonóm ivóvízellátást olyan helyeken is, ahol nem áll rendelkezésre folyóvíz vagy artézi kút.

Élelmiszeripari fertőtlenítés

Az élelmiszeriparban rendkívül fontos a megfelelő fertőtlenítés, hiszen ezen múlik az élelmiszer biztonsága. A klór-dioxid szer az alábbiak szerint alkalmazható:

• gyártósorok és berendezések fertőtlenítésére
• edények és tárolók tisztítása
• szállítóeszközök tisztítása
• felhasznált anyagok fertőtlenítése
• szerszámok és berendezések csíramentesítése
• gyártósori munkások ruháinak tisztítása.

Az egyértelmű, élelmiszer-biztonsági fertőtlenítés mellett különösen jól alkalmazható a TwinOxide a sajtgyártás és sörgyártás során, ahol a gyártási folyamat során baktériumokat, élesztőgombát használnak, hiszen ezek pontos mennyisége határozza meg az elkészült élelmiszer minőségét. A sajtgyártó és sörgyártó berendezések alapos fertőtlenítése biztosítja, hogy ne maradjon káros baktérium.