2020. május 27., szerda

Az ivóvíz otthoni tisztítása

Mikroműanyag és fekália az ivóvízben

Ivóvíz tisztítás műanyag
Ivóvízszűrő kancsó
Szenzációt keltett, és hatalmas érdeklődést váltott ki az a tanulmány, mely megállapította, hogy napi szinten több száz mikroműanyag részecskét nyelnek le az emberek. A műanyag veszélyessége mellett az ivóvíz tisztaságára és szűrésére is nagyobb figyelem terelődött.

A kutatóintézetek rövid elemzések után arra a következtetésre jutottak, hogy az ivóvízben található műanyagszármazékok nem jelentenek veszélyt az egészségre, mindenesetre elhanyagolható ahhoz képest, hogy mennyire gyakori az egészségre ártalmas fekáliamaradék egyes régiókban a vízvezetékben.

Víztisztítás és vízszűrés


Megállapíthatjuk, hogy bármennyire is ártalmatlan vagy elhanyagolható a műanyag vagy más szennyeződés jelenléte az ivóvízben, egészségünk megőrzése érdekében hasznos lehet a másodlagos szűrés, tisztítás. A családi házakban a vízvezetékrendszert kiegészítő víztisztítóval láthatjuk el, de személyes használatra alkalmas lehet a víztisztító kancsó alkalmazása is.

Szűrőkancsó


Személyes fogyasztásra az ivóvizet megtisztíthatjuk szűrőkancsó segítségével is. Az egyszerű eszköz 1-2 liter szennyeződésmentes ivóvizet készít egy aktív szénszűrő betét segítségével. Ez elegendő kávé, tea készítésére vagy fogyasztásra.

A műanyag szűrőkancsó gravitációs elven működik, a betöltött víz átfolyik a szűrőbetéten és a kancsó aljában gyűlik össze. A leszűrt vizet hűtőben kell tárolni, ha nem fogyasztjuk el azonnal.

Szűrőberendezések


A háztartás, kávézó vagy étterem számára szűrőberendezés közbeiktatásával készíthetünk tiszta, műanyagtól mentes ivóvizet. A jelenlegi tudásunk szerint a fordított ozmózis elvén működő szűrőberendezések készítik hatékonyan és optimális költséggel a 99%-ban tiszta vizet.

A rendszer hátránya, hogy költséghatékonyan csak kis kapacitás mellett működhet a rendszer. A szűrőbetéteket tisztítani, az előszűrő betéteket cserélni kell, ami költséget jelent.

Klór, klór-dioxid és UV


A víztisztítás klór vagy klór-dioxid segítségével csak ipari méretekben gazdaságos és oldható meg. Az UV fény elpusztítja a legtöbb baktériumot, azonban egyik módszer sem semlegesíti a vízben lévő műanyagszemcséket.

2020. április 13., hétfő

Műanyag szállító zsák


Konténerek és tartályok műanyag betéte


vasúti kocsi bélelése műanyaggal
Vasúti konténer műanyag bélelése
A hajón, vasúton vagy közúton történő fuvarozásban a műanyag konténerek és tartályok mellett a fémből készült hajókonténereket is alkalmazzák ömlesztett termékek, mezőgazdasági áruk szállítására. A vonatszerelvények esetében is van lehetőség arra, hogy por alakú terméket szállítsanak ömlesztett formában, csupán egy okos műanyag betétre van szükség ahhoz, hogy a termék, áru ne lépjen kölcsönhatásba a szállítójármű vagy konténer belső felületével.

A vagonokban szállított áru szennyeződhet a fémből készült vagonfal által, és a vagonokat is problémás lehet megtisztítani a szennyeződésektől. Emellett fontos lehet a szállított dolgok megvédése a környezeti behatásoktól is.


Műanyag zsákrendszerű betét


A tartályok műanyag betéte készülhet:

  • laminált polipropilénből
  • polietilénből
  • PVC-ből
  • vagy lehet többrétegű is.


A műanyag tartálybélelés több előnnyel is rendelkezik


  • olcsóbb a mezőgazdasági áru csomagolása
  • maximális helykihasználás négyszögalapú konténerek esetében is
  • gyors és egyszerű kivitelezés
  • meggyorsítja a be- és kirakodást
  • nagyfokú környezetvédelem.


Nyerges vasúti kocsik bélelése


A nyerges vasúti kocsik sokféle ömlesztett áru szállítására alkalmasak, a műanyag betétnek köszönhetően tartályszerűen is alkalmazható. A nyitható tetejű vagon felülről könnyen és egyszerűen teletölthető, ezt követően a műanyag zsákbetét zárható. Az áru védett a külső hozzáféréssel szemben és a környezeti tényezők sem befolyásolják a minőségét. Az ilyen rendszerű műanyag zsákokban szállíthatók az alábbi áruk:

  • szerves trágya
  • kréta
  • alumíniumhidroxid
  • szilikát
  • oltatlan mész
  • vetőmag
  • ammónium szulfát
  • magnéziumpor, stb.


Cement szállítása


A cementet általában 25-50 kilogrammos zsákokba pakolják a gyárban, azonban ömlesztett változatban jóval olcsóbb. A nagy méretű műanyag zsákokban az ömlesztett cement szállítható, tárolható, miközben a csomagolóanyag ára lényegesen alacsonyabban marad, így gazdaságos. az építkezések számára.

2020. április 5., vasárnap

Vírusvédelmi tanácsok a fogorvostól


A fertőző betegségek és leküzdésük


Vírusvédelmi tanácsok Budapest
Vírusvédelmi tanácsadás
A fertőző betegségek leküzdéséhez nem elegendő csak a fogorvos tanácsadása, vagy az, hogy a már előfordult megbetegedéssel kapcsolatban teszik meg a szükséges intézkedéseket, hanem minden lehetőséget fel kell használni a fertőző betegségek keletkezésének a megakadályozására, más szóval: megelőzésére.

A megelőző munka sokrétű a fogászaton is Budapesten. Célja a fertőző fórrá sok megszüntetése, a fertőzés terjedési lehetőségeinek elvágása és az emberek ellenálló képességének, védettségének fokozása. A munka akkor a legeredményesebb, ha nem egy-egy tényezőre irányul, hanem egyidejűleg valamennyire, ez a fogorvos tanácsadásán is hallható. A cél eléréséhez figyelembe kell venni mindazokat a másodlagos tényezőket is, amelyek a járványfolyamatra hatást gyakorolhatnak, s negatív hatásuk kiküszöbölésére vagy semlegesítésére kell törekedni.

Az elmondottakból következik, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem nemcsak járványok fellobbanásakor, hanem állandóan folyik, és a közegészségügyi munka szerves részét képezi. Nemcsak járványügyi eljárásokból áll, hanem egyéb intézkedéseket is felhasznál.

A következőkben a fertőző betegségek elleni küzdelem néhány fontosabb részét ismertetjük vázlatosan. Előbb azokat a feladatokat foglaljuk össze, amelyek a fertőző betegségek előfordulásától függetlenül adódnuk, majd áttekintjük a fertőző betegségek jelentkezésekor végzendő teendőket.

Általános (nem fajlagos, aspecifikus) megelőző tevékenység


A higiénés viszonyok javítása.


Fertőző betegségek, még inkább járványok keletkezésében és terjedésében a higiénés viszonyoknak fontos szerepük van, s ezért a megelőzésben is jelentős tényezők - mondja a fogorvos.

Egészségügyi nevelés és felvilágosítás.


A fertőző betegségek elleni küzdelem eredményességét elősegíti az egészségügyi nevelés és a járványügyi felvilágosítás. Már többször említettük, hogy a fertőző betegségek megelőzésének egyik jelentős tényezője a személyi higiénés követelmények betartása a fogászaton is. A helyes egészségügyi szokások elsajátítását nagyban elősegíti az óvodás és az iskolás gyermekek egészségügyi nevelése.

Igen lényeges a járványügyi felvilágosítás is, melyet a fogorvos is tarthat. Az egészségügyi szervek munkája ugyanis csak a lakosság tevékeny közreműködésével érheti el célját. Ehhez pedig szükséges, hogy már a gyermekek is ismerjék a kérdéses fertőző betegség lényegét, terjedési módjait, elsősorban azonban megelőzését, a védekezés lehetőségeit.

Időszakos vizsgálatok, a kórokozó hordozók felkutatására irányuló vizsgálatok.


A fertőző betegségek megelőzésében jelentősek az időszakos orvosi vizsgálatok, fogászati vizsgálaton. Különösen fontos az óvodába, iskolába járó gyermekek általános orvosi vizsgálata az intézménybe való felvétel előtt és időszakonként azután is. Ugyancsak fontos a nagyobb kollektívák, pl. bentlakásos intézetek növendékeinek, továbbá a pedagógusok, nevelők megelőző és időszakos ellenőrző vizsgálata.

Az időszakos orvosi vizsgálatokat bizonyos esetekben kiegészítik a széklet bakteriológiai vizsgálatával is, melynek célja az esetleges hastífusz, paratífusz, koronavírus és dizentéria baktériumhordozók kiszűrése. Elsősorban azokat az embereket vizsgálják a munkába- állás előtt és azután bizonyos időközönként, akik olyan foglalkozásban dolgoznak, ahol tömeges fertőzést könnyebben okozhatnak (pl. közétkeztetésben résztvevő dolgozók, gyermekvédelmi intézmények, tanulóotthonok alkalmazottai).

Azokat a személyeket, akikről a vizsgálatok alapján megállapítják, hogy kórokozóhordozók, járványügyi ellenőrzés alá helyezik. Ennek az a lényege, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása céljából az említett foglalkozásoktól mindaddig eltiltják, amíg kórokozókat ürítenek. Az ürítést vagy annak megszűntét bakteriológiai vizsgálatokkal állapítják meg.

2020. március 8., vasárnap

Nem műanyag csomagolóanyagok


Hajlékony falú, papír alapú csomagolóeszközök

papír csomagolóanyag
A műanyagot papírzacskóval helyettesíthetjük
A legelterjedtebb, műanyagtól eltérő csomagolóanyag a tasakok és zacskók. Ezek sokoldalúan használt csomagolóeszközök.

Főbb előnyeik a csekély súly, üres állapotban csekély helyszükséglet és a viszonylagos olcsóság. Általában mind kézi, mind gépi töltésre és lezárásra alkalmasak.

Az ismertető és reklámcélú nyomtatásnak közvetlenül jó hordozóul szolgálnak. Ömlesztett és darabos termékek csomagolására egyaránt alkalmasak. A tasakok és zacskók fogalmi elhatárolása a szakirodalomban nem egységes. Tasakoknak nevezik a kisebb méretű, töltött állapotban is lapos (oldalredő nélküli) csomagolóeszközöket, zacskók a talpas vagy talp nélküli, oldalredővel ellátott vagy anélküli csomagolások.

A műanyagoktól eltérő gyártás


Tasakok és zacskók gyártására - rendeltetésüktől függően - számos papírfajtát használnak. Az e célfa alkalmas papírok négyzetmétertömege 30-120 g/m2. A papírfelület minősége a nyomtathatóságot befolyásolja:

  • géppel simított - kevésbé zárt, és sima felület,
  • egy oldalon sima- kellően tömör és sima felület,
  • simított - zárt, mindkét oldalon sima felület,
  • bevont - teljesen zárt sima felület.

A gyártásra az alábbi papírfajták alkalmasak:


  • nagy szilárdságot igénylő csomagolóeszközökhöz nátron- és csomagolópapír fehérített és fehérítetlen változatban,
  • közepes igénybevételű csomagoláshoz fűszerzacskópapír, finom és középfülön csomagolópapír, pergamen- és pergamenpótló papír,
  • különleges rendeltetésű (zsír-, olaj-, pára-, fény-, aromazáró) csomagoláshoz papír-polietilén, papír-poli(vinilidénklorid) vagy papír-alumíniumfólia társítások.

A megtöltött zacskókat általában visszahajtogatással és ragasztással vagy zárócímkével zárják.

Műanyag vagy papírzsák


A papírzsák több- (2-6) rétegűi, általában 90 gr tömegű nátronpapírból készüld, legalább az egyik végén ragasztással vagy varrással zárt hajlékony falú csomagolóeszköz. Mechanikai szilárdsága 20-50 kg tömegű áru befogadását teszi lehetővé. A megtöltött zsákokat a zacskókhoz hasonló módon zárják.

2020. január 17., péntek

Műanyag csomagolófóliák

Polietilénfóliák ipari felhasználásra


Élelmiszeripari fólia csomagolásra
Műanyag csomagolófólia
A csomagolási célra előállított, két irányban nyújtott polipropilénfóliák vastagsága 0,015-0,060 mm. Maga a műanyag alapfólia nem hegeszthető, ezért felhasználási területe aránylag korlátozott. A hegeszthetőség érdekében t fóliára hegeszthető réteget kell felvinni. Ez lehet:

  • koextrudálássál felvitt polietilén, amely kisebb hőmérsékleten, hőimpulzusos módszerrel hegeszthető,
  • vinil-klorid vinilidén-klorid réteg, amely nagyfrekvenciás módszerrel hegeszthető. Ez a fólia gáz- és aromazárását is nagymértékben növeli.

A műanyag csomagolás szerkezete


Az ultraibolya-sugarak elleni védelmet fokozza, a küllemi megjelenést javítja az erőteljesen terjedő, alumíniummal gőzölt fóliák használata. A vékony fémréteg visszaveri a fényt, csomagolásnál növeli az aromazárást, ugyanakkor a szükséges fémmennyiség századrésze annak, amit az alumíniumfóliával való rétegelés esetén kellene használni.

Viszkózfóliák. A versenytársként jelentkező polipropilénfóliák ellenére a viszkózfólia továbbra is jelentős csomagolóanyag. Záróképessége lakkozással nagymértékben javítható a műanyag felhasználásával. Elsősorban más fóliákkal kombinálva alkalmazzákPolietilén-tereftalát) -fóliák (PETP).

A két irányban nyújtott polietilén-tereftálát) -fóliák nagy hőállóságukkal, kopásállóságukkal, jó mechanikai tulajdonságaikkal, kiváló gáz- és aromazáró tulajdonságaikkal tűnnek ki. Ezekhez a kiváló alkalmazástechnikai tulajdonságokhoz azonban magas beszerzési ár járul, ezért legtöbbször is fóliákhoz való rétegeléshez használják 0,012-0,015 mm vastagságban. A két irányban nyújtott poli propilénfóliához hasonlóan rögzítik. Felhasználható -70 és +150°C közötti hőmérsékleten. Hőrögzítés nélkül zsugorfóliaként használható, pl. friss hús csomagolására. Fémgőzölhető, így áteresztő képessége lényegesen javítható.

Speciális csomagolófólia


Pollivinil-klorid-fóliák (PVC). Tulajdonságaik nagyon széles tartományban változtathatók, a kemény fóliától a légy PVC-fóliáig, az orientálatlan fóliától a két irányban nyújtható. Készülnek belőlük nyújtható zsugorfóliák is. Sok vitára adott okot a PVC-ben maradó vinil monomer rákkeltő hatása.

A probléma megoldottnak tekinthető, mert ma már megfelelő módszerek állnak rendelkezésre, amelyek segítségével biztonsággal megállapítható a PVC-fólia adott célra való alkalmassága Políamidfóliák (PA). Széles hőmérséklet tartományban használhatók, sterilezhetők. Olaj- és zsírállók. Jól nyomtathatók, ragaszthatók, más műanyagokkal, íll. csomagolóanyagokkal rétegelhetők.

2019. december 10., kedd

Műanyag ládák és rekeszek

Csomagolás és tárolás szakszerűen

Műanyag tároló tartályok
Hordók és tárolók műanyagból

A nyersanyagok, késztermékek tárolására, mozgatására és kezelésére nyújtanak jó lehetőséget a változatos formában gyártott műanyag szállítóládák, tároló- és kezelőládák, rekeszek. Ezek döntő többségét fröccsöntéssel állítják elő, leginkább nagy sűrűségű polietilénből készültek. A két szerkezeti anyagból készült rekeszek ütési szilárdsága szobahőmérsékleten közel azonos, kis hőmérsékleten a nagy sűrűségű polietiléné jobb. Az ibolyántúli sugárzással szemben a polipropilén kevésbé ellenálló, mint a polietilén.


A műanyag áru paraméterei



A ládák rekeszek élettartama 5-10 év. Az élettartamot az ibolyántúli sugárzás jelentős mértékben befolyásolja, ezért szokásos az alapanyaghoz stabilizátort keverni.

A műanyag ládák, rekeszek jelentős előnye a fából készültekkel szemben a könnyű tisztíthatóság. Csíraszám-vizsgálatokkal megállapították, hogy míg farekeszeknél a maradék csíraszám (mosás után) az eredetinek 35-40%-a, a műanyag rekeszeknél mindössze 0,1% körüli érték.

A ládák, rekeszek szerkezete és kialakítása lényegesen függ a csomagolandó terméktől. A palackrekeszeknél például gondosan meghatározandó a rekeszek magassága, hogy az üvegek vállának összeütközése ne okozzon törést, továbbá a rekeszek halmazolásakor a palackok ne érintkezzenek a ráhelyezett rekesz fenéklapjával.

Mit tárolhatunk a műanyag hordókban?


A gyümölcsös rekeszeknél alapvető követelmény a szellőzést biztosító, legalább 30%-os nyitottság, valamint a belső felületek élek nélküli kialakítása. Szennyeződést okozó termékeknél kerülni kell a nehezen kimosható, üreges kiképzést.

Alapvető a műanyag láda és a rekesz méretének meghatározása. Miután sok esetben rakodólapokon szállítják őket, a méreteknek illeszkedni kell a szabványos rakodólap modul méretsorához. Éppen ezért terjedtek el a 600x400mm alapterületű ládák és rekeszek.

A visszaszállítási helyigény csökkentésére fejlesztették ki az egymásba csúsztatható, illetve az üres állapotban összecsukható típusokat. Az egyes típusok – ahol erre igény van – fedéllel zárhatók és fémzárral originálhatók.

2019. november 6., szerda

A szennyvíz feldolgozása és kezelése


Vízkezelés és fertőtlenítés

Szennyvíz kezelés és tisztítás.
Ivóvíz kezelés és szennyvíz tisztítás.

Az ivóvízkezelés során szóba kerülhet a szennyvíziszapnak vízi ökoszisztémákban (pl. halastó, algás tó) való közvetlen hasznosítása is, de ez is nagy körültekintést kíván, csak különleges esetekben valósítható meg. Hiszen az iszapot éppen azért vonjuk ki a szennyvizekből, hogy azok ne terheljék az élővizeket a bennük koncentrálódó szennyezőanyagokkal.

Maga az iszapban lévő szerves anyag mennyisége is nagy teher a stabilitás szempontjából érzékeny vízi ökoszisztéma számára, különösen a tavi életközösség életét és kialakult egyensúlyát zavarhatja meg a hozzáadott szerves anyag lebomlásához szükséges nagy mennyiségű oxigén elvonása.

Nyiltvízi  hulladékgazdálkodás


Noha ismert jelenség az ivóvízkezelésben a halastavak szervestrágyázása (pl. istállótrágyával vagy hígtrágyával), az iszapok ilyen fölhasználása az egyéb szennyező anyagok jelenléte és az eltérő mikrobiológiai összetétel miatt rendszerint akadályokba ütközik. Nem is szólva arról, hogy az optimális terhelések betartása mellett egy-egy tisztítótelep teljes iszapmennyiségének ily módon történő elhelyezéséhez általában igen nagy tófelületekre lenne szükség, ami kevés helyen valósítható meg. Ezért a gyakorlatban is leginkább az előkezelt szennyvizek halastavi hasznosítása terjedt el, az iszapok számára pedig marad kezelési (tárolási, stabilizálási és/vagy víztelenítési, fertőtlenítés) jelleggel a stabilizációs tavakban vagy szárító lagúnákban való elhelyezés.


Tisztított víz és szennyvíziszap


Nyers iszapnak iszaptóban történő stabilizálása nemkívánatos, mert a rothadás következtében nagy a bűzképződés. Ezért az iszaptavak inkább csak aerob vagy anaerob úton már stabilizált iszapok utóstabilizálására és átmeneti tárolására használják. Utóbbi esetben a szárítási folyamat gyorsítása és az elszivárgó vizek összegyűjtése érdekében a tófenéken drénezést is alkalmaznak.

Iszaptavak kialakíthatók sík területen, vagy elhagyott kőbányában, de nem homokbányában, illetve kisebb völgyek elzárásával. Méretezésüknél általában 20-30 év időtartammal számolnak, 96% nedvességtartalmú iszap bevezetésével, ami kb. 70% nedvességtartalomig szárad ki, főként párolgás útján történő vízvesztéssel. Évi 800 mm csapadékot feltételezve az ajánlott éves terhelés térfogatra számítva 35—40 kg iszap, a szükséges tófelület pedig 1 fő tisztított szennyvizéből képződő iszap elhelyezéséhez alkalmazható.

2019. október 13., vasárnap

Kezelési részletek fogászaton


Hogyan alakítjuk a fogközöket?


A fogászati műszerek alkalmazása
Fogász műszerek kezeléshez
A fogorvos a fogászaton a lassú szeparáláskor legalább 24 óra szükséges ahhoz, hogy hatása nyilvánvalóvá váljék. Lassú szeparálást végezhetünk ép approximalis felszínű fogak között drót- vagy selyem ligatúrával, esetleg ennél valamivel gyorsabb effektussal a fogak közé ékelt gumicsíkkal szeparátor a kulcs segítségével nyitható és zárható) valamint a két karompárt összekötő két rúd hosszabbra approximalis szuvasodás, kicserélhető, e formában arra használjuk.
Selyemfonállal úgy szeparálunk, hogy a kifeszített fonalat átpréseljük a kontaktpontok között, szorosra húzzuk, és a kontaktpontoktól occlusalisan csomózzuk. Két nap múltán a kontaktpontok között könnyen kihúzható a közben a nyáltól megduzzadt fonál. Annyit szeparált, amennyivel ennek során vastagabb lett.

Drótbók készült szerszámok


A fogász a drótszeparáláshoz 0,5 mm vastag puha sárgaréz vagy acélhuzalt használunk. A huzalnak derékszögben megtört és félkörben meghajlított végét a vestibulumból a kontaktponttól gingivalisan átbuktatjuk a cavum oris propriumba, s ettől occlusalisan hozzuk vissza a szájpitvarba, a két szárat a vestibulumban összefonjuk, jól meghúzzuk, és szorosra tekerjük, összefont végét rövidre vágjuk, 2—4 fonatot hagyunk csak meg, a levágott huzalvéget tompa műszerrel úgy nyomjuk a fogközbe, hogy ne sértse a papillát a fogorvos. A drótligatúra meghúzásakor vigyáznunk kell, hogy a fogóval véletlenül oda ne csípjük a bucca vagy az ajak nyálkahártyáját. E célra a How-fogó a legalkalmasabb műszer.

A drótszeparálás 4—5 nap alatt éri el célját, ekkor a kontaktpontok között át tudjuk húzni az összesodort végén megfogott drótkapcsot, a két szomszédos fog között 0,5 mm térközt teremtettünk. Ez a térköz lehetővé teszi az egyébként be nem tekinthető approximalis felszínek tüzetes vizsgálatát (megtekintés, palpatio szondával).


Egyéb fogorvosi fogások


A fogorvosnál gumicsíkkal nem szeparálunk, mert aránylag gyors hatása folytán károsíthatja a parodontiumot, ezenfelül azonban kicsúszhat a kontaktpontok közül, és az ínybe nyomulva irreparabilis károsodást is okozhat. Kevésbé veszélyes laminaria- vagy hickory-pálcikák hasonló használata, minthogy a beteget úgyis vissza kell rendelni, semmiféle előnyt nem jelentenek a kellemetlen mellékhatástól védett drótszeparálással szemben, éppen ezért e módszert nemigen használják. Mi sem ajánljuk.


Alkalmazható műszerek


A fogászat a guttaperchával ama tulajdonsága folytán tudunk lassan szeparálni, hogy a szájüreg nedves közegében térfogata növekszik. Használatának előfeltétele, hogy szélesen támaszkodjék akár praeparált fogfelületre, akár a fog természetes felszínére. II. osztályú üreget szoktunk így ideiglenesen guttaperchával azon célból tömni, hogy a 2 — 3 nap múltán esedékes következő ülésig a szuvas roncsolás folytán csökkent fogközi távolságot lehetőleg az eredetin túl növeljük. Ilyenkor úgy készítjük az ideiglenes guttapercha tömést, hogy a beteg a fogsorok zárásakor inkább csak e tömésre harapjon.

A szomszédos fog ép approximalis felszínén vagy két szomszédos felszín approximalis üregében az axiopulpalis falakon megtámaszkodó guttapercha, melyet az antagonista fogsor által kifejtett rágóerő egyre jobban beékel a fogak közé, azokat széttolja. E célra azonban csak a kemény guttapercha alkalmas, amely lapok formájában kerül forgalomba, a közhasználatú rúd guttapercha túlságosan puha, és ezért csak csekély szeparáló hatást fejt ki. A guttaperchának ez a felhasználása Bomvilltől származik, ezért a szeparáló guttapercha tömést Bonwill-tömésnek hívjuk.

2019. szeptember 28., szombat

Fogászati beavatkozás


A fog kezelésének néhány részlete


Fogászat és fogorvos Budapest
Fogászati klinika kialakítása
A fogorvosnál a kávé hatásainak kiküszöbölése is cél lehet. Művi fényben a fogak színe eltér a természetes fényben észlelt színárnyalattól. Jól adja vissza a fogak természetes színét a fénycső vagy LED világítás. Ha csak ennek a fénye esik a fogakra, mesterséges megvilágításban is tudunk „fogszínt” választani, ennek elsősorban a fogpótlástanban nagy a gyakorlati jelentősége.

A fogak szeparálása


A fogászati kezelésnél a III. osztályú üreg szakszerű praeparálása megköveteli, hogy célszerű eszközök alkalmazásával két szomszédos frontfogat egymástól eltoljunk, a fogközt kitágítsuk. E műveletet szeparálásnak nevezzük.

A szabályos fogsorban a fogak szoros sorban állnak egymás mellett, a szomszédos fogak fiatal korúakon egymással pontszerűen érintkeznek, ezt az érintkezést kontaktpontnak, nevezzük. Az élet folyamán — a fogak egymástól független individuális apró elmozdulásai következtében — a kontaktpontból kisebb-nagyobb kiterjedésű kontaktfelszín keletkezik.

Fogaink elrendezése


A fogak az élet folyamán több-kevesebb szabályszerűséggel a fogív közepe felé — azaz mesialis irányba — vándorolnak, így zárt marad a fogsor annak ellenére, hogy a már leírt interstitialis kopás következtében az egyes fogak mesio-distalis átmérője szükségszerűen kisebb lesz, ezt a fogászati vizsgálat során ellenőrizhetjük. E vándorlási hajlam és irány abban az esetben is a fogsorban támadt hézag teljes vagy részleges zárását eredményezi (általában a hézagtól distalisan elhelyezkedő fogak mesialis irányú elmozdulása által), ha a hézag nem fiziológiás, hanem kóros módon, pl. a kontaktpont szuvas roncsolása vagy fogeltávolítás folytán keletkezik, a kávé hatásának kiküszöbölésére..

Fog tömése



A fog tömésével eredeti anatómiai alakját igyekszünk — az egyén életkorának figyelembevételével — helyreállítani, ha tehát approximalis caries folytán két szomszédos fog közelebb került egymáshoz, mint eleve volt, ill. az egyén adott életkorában lennie kellene, megtömésekor vagy ezt megelőzően helyre kell állítanunk a fogköz eredeti méretét, azaz a csökkent kiterjedésű fogközt növelnünk kell. Szeparálásnak a spatium interdentale növelését nevezzük, mégpedig a fogállomány feláldozása nélkül.

A közhasználatú fogorvosi szaknyelv helytelenül szeparálásnak nevezi a kontaktpont és környékének lecsiszolását is (pl. csonk előkészítésekor korona felvételére), nyilvánvalóan ez úton is szabad térköz támad a két szomszédos fog között, ez azonban a fentebb leírt mesialis irányú spontán vándorlás következtében hamarosan záródnék, s az eredetinél kedvezőtlenebb lenne a helyzet a fogközben: ép zománcfelszín helyett legalább az egyik fogon szerkezetében megbontott zománc, esetleg dentin határolja, az eredetinél szőkébb, öntisztulási és művi tisztán tartási lehetőségében tehát csökkent.

Éppen azért mihamarabb pótolni kell a csiszolással eltávolított fogszöveteket betéttel vagy koronával, s ez úton helyre kell állítani a fogköz eredeti állapotát (vagy annál kedvezőbb állapotot kell teremteni).

Következő fejtegetéseink során azzal foglalkozunk, hogy miképpen növelhetjük két fog között az interdentalis tér tágasságát fogállomány feláldozása nélkül. E célra két módszer ismeretes, a gyors és a lassú szeparálás.

2019. szeptember 15., vasárnap

A fogazat egészségének megőrzése


Ásványi sók és nyomelemek szerepe a fogszuvasodásban


Fogak fogorvos egészség
Az egészséges fogak titka
A fogszövetek fogorvos chemismusának ismeretében felmerül az a jogos kérdés: a civilizált ember szokásos tápláléka biztosítja-e a fejlődő fogazat számára a szervezet anyagcseréjén át azokat az ásványi sókat, amelyek ionjaiból e szövetek mineralizált állománya felépül, valamint teremt-e a későbbiekben olyan külső (és részben talán belső) környezetet a fog számára, melyben a zománcfelszín és a nyál ill. lepedék közötti dinamikus egyensúly fennmarad és fogászatra kell menni.


A nyomelemek fogászati szerepe


Ami a Ga-, Mg- és P-ellátást illeti, a vegyes táplálék, amelyet a civilizált ember — így honunkban is — fogyaszt, biztosítja a megkívánt szintet a fogászati vizsgálat alapján. Zavar mutatkozhat viszont a táplálékban tartalmazott elem felszívódásában és értékesítésében a fogorvos. Mindenesetre kedvezőnek tekinthetjük a fejlődő (de nyilván a már kifejlett) fogazat szempontjából a fokozott Ca- és P-ingestiót, a századforduló óta ismert, hogy a keményebb vizet ivóknak általában jobbak a fogaik. Ilyen értelemben értékelhetők azok az állatkísérletek is, amelyek szerint caries-protektiv táplálék eme hatása lényegesen fokozódik, ha az állat ennek hamujával kiegészítve fogyasztja.


Védelem a szuvasodástól


Több mint 40 éve ismert a fogorvosok által, hogy a fokozott F-ingestio védelmet nyújt a caries-szel szemben. Jobb a lakosság fogazata olyan vidéken, ahol az ivóvíz literenként kb. 1 mg F-iont tartalmaz, mint az egyébként azonos körülmények között élő, de 0,5 mg/liter szintnél alacsonyabb F-tartalmú vizet fogyasztó lakosságon a fogászaton. Ez a védő hatás azokon érvényesül teljes egészében, akik a F-dúsabb vizet születésük, ill. kora gyermekkoruk óta folyamatosan fogyasztják.

Nem bizonyított, hogy a maradófogazat szuvasodását illetően befolyást gyakorolna az a körülmény, hogy a terhes által fogyasztott víznek mekkora a F-tartalma. A kedvező F-szintű víz fogyasztása fiatal- korúakon mintegy 50—60%-os ca- ries-védelmet teremt mind a caries- ben súlyosan, mind csak csekélyebb mértékben szenvedő populációban (pl. az Egyesült Államokban, Magyarországon, Görögországban). Ez azt jelenti, hogy kb. 20 — 25 éves korig a cariesben megbetegedő fogak kumulált száma felényi, mint a F- szegény vizet ivó, egyébként azonos körülmények között élőkön. Persze, a százalékos védettség csupán nagyobb csoportra érvényes, az egyénre nézve csak korlátozott mértékben, azaz a F-szegény vizet ivók között is találunk pl. a 16 — 18 éves korban szúmentes fogazatát, és a F-dús vizet ivók között olyan személyt, aki súlyos, nagymérvű fogszuvasodásban szenved, viszont lényeges különbség van ezek százalékos gyakoriságát illetően a populációban.


Néhány további fogorvosi vélemény


A F-ion védő hatása az ingestált mennyiségtől a fogorvos, az ivóvízben tartalmazott fluoridot illetően ennek kon-centrációjától függ, amit szépen mutat.

A F-ion védő hatásának mechanismusa nem teljesen tisztázott a fogorvosok által. Kedvező F-szint mellett a lerakódó apa- titkristályok egy része nem hidroxil-, hanem fluorapatit, amely a zománcfelszínt ellenállóbbá teszi savi oldószerekkel szemben. Befolyást gyakorol a F-szint a matrixképződésre is, megfigyelték ugyanis, hogy kedvező' F-szintű víz fogyasztása esetén kisebb a mély barázdákat, gödröcskéket felmutató fogak száma, mint F-szegény vizet ivókon. A legnagyobb fontosságot alighanem annak kell tulajdonítanunk, hogy F-ion jelen-létében a de- és remineralisatiós folyamatok váltakozásakor a remineralisatio tökéletesebb: jobb, nehezebben oldódó krisztallitok képződnek, s ennek folytán a frissen remineralizált zománc ellenállóbb a következő savtámadással szemben. Feltételezték, hogy a F-ion mint enzim-inhibitor specifikusan gátolja az eno-láz működését, s így kellő szintje mellett a szénhidrátbomlás során nem képződik enol-foszforpiroszőlősav. Bár a F-ionnak eme hatása jól ismert, eddig nem sikerült bebizonyítani, hogy a lepedőkben található — esetleg a zománc demineralisatiója során odakerülő — fluorid-ion valóban gátolja a fermentativ szénhidrátbontást e helyen is. Hogy gátol-e vagy inkább gyorsítóan hat a szénhidrátbontás során, nyilvánvalóan a F koncentrációjától függ. A nyálban eddigi ismereteink tükrében pl. nem gátló, hanem gyorsító hatása jut érvényre, ami a szúvédettség szempontjából szintén kedvező körülmény lehet: ti. gyorsabb a cukor eliminatiója a szájból, kevesebb ideje van a mikroflórának, hogy a cukorból a zománcot megtámadó savat képezzen.


Hiánybetegségek és a fog


Ama feltevésnek, amely szerint a ca- ries F-hiánybetegség, semmiféle bizonyítéka nincs, az viszont egyértelműen bizonyított, hogy a fokozott F-ingestio véd a caries ellen. Ezt az effektust tudatos caries-profilaxisra is felhasználhatjuk.

Az excessiv F-ingestio a fejlődő fogazatra bizonyos veszélyt jelent: foltos zománc képződik, amelynek kifejezett formája súlyos esztétikai zavart okoz. A fejlődési rendellenesség csak olyan személyeken és fogakon észlelhető, akik a kérdéses fogak képződése és minera-lisatiója idején fogyasztottak excessiv mennyiségű F-iont. Az ivóvízben fogyasztott F-t illetően a határ literenként 1,5—1,8 mg körül van, e koncentráció állandó fogyasztása mellett is csak kevés személy kevés fogán támad jellegzetes foltozottság, elszíneződés. Literenként 2,5 mg F-ion fogyasztásakor viszont már a lakosság túlnyomó többsége tángált, s az egyes fogakon is súlyosabb az elváltozás: a foltok helyén zománcdefektus mutatható ki, s e terület gyakran sötétbarnára-feketére színeződik el. E kórképet fluorosis endemica dentium névvel jelöljük, első symptomája az idült F-mérgezésnek, amely azonban sajnálatos módon csak évekkel később — a kérdéses fogak áttörésekor, ill. után — manifesztálódik.

Azt is meg kell azonban említenünk, hogy a szervezet sejtjei közül a zománcot képző ameloblast (ganoblast) messze a legérzékenyebb F iránt, az ivóvízben literenként 6 — 8 mg F-t folyamatosan fogyasztókon sem támad más szervekben érdemi káros hatás, csak a fejlődő fogakon.

Az ivóvízzel történő ingestio mellett aránylag kis szerepe van a szilárd táplálékkal felvett F mennyiségének.