A helyiségfűtés kialakításához szükséges élettani szempontok
A hőmérséklet nem az egyetlen követelménye a megfelelő helyiségklímának. Egy 20 °C-ra fűtött szobában kellemetlen közérzetet okozhat, ha a falak túl hidegek, a levegő túl száraz, vagy nagyon erős a légmozgás. Az ember 80-300 W hőteljesítményt ad le a helyiségben. A hőteljesítmény nagyságát legnagyobb mértékben a tevékenység határozza meg. Irodai munkavégzés esetén mintegy 120 W ez az érték. A hőleadás a következő módokon megy végbe (átlagértékek):
- 45% sugárzással,
- 32% hőátadással (konvekcióval),
- 20% párolgással,
- 3% légzéssel.
Ha ezek az arányok egymáshoz képest lényegesen eltolódnak, a közérzet kellemetlen lehet, vagyis hidegérzet keletkezik.
Az elektromos fűtőberendezések méretezése
A helyiség fűtési berendezése konvekcióval és sugárzással adja le hőjét. A 20 °C alatti helyiség hőmérsékletet is kellemesnek találhatjuk abban az esetben, ha minden oldalon sugárzó hőleadás van (3.14. ábra). Ezt pl. felületi fűtéssel érhetjük el, amikor a helyiség minden határolófalában fűtőbetét van.
A melegítés és fűtés gyakorlati megvalósítása
A gyakorlatban ezt még nem lehet teljesen megvalósítani, de már megvalósítható kompromisszumot jelent a padlófűtés. A különböző fűtési módok esetén mutatja a helyiség levegőjének áramlását. A fűtőtest ablakkal szemben fekvő falon való elhelyezése nem jön számításba, mivel a padló felett áramló hideg levegő kellemetlen (hűti a lábat). Az ily módon fűtött helyiségekben mindig nagy a hőmérsékletkülönbség a belső és a külső falnál mért levegőhőmérséklet értékei között.
Az ablak alatt elhelyezett fűtőtest megfelelő. A padló felett áramló levegő ekkor elfogadhatóan meleg, a fűtőtest környezetében a jelentkező fokozott lehűlést a hősugárzás ezen a területen részben ellensúlyozza.
Elektromos vízmelegítő
A fűtés mellett az elektromos vízmelegítők is termelnek hőt, melyet például a fürdőszoba fűtési rendszerének tervezésekor érdemes számításba venni. A bojler felületén és a vízcsövek környékén tapasztalhatunk hőleadást.
