Hogyan alakítjuk a fogközöket?
Fogász műszerek kezeléshez |
Selyemfonállal úgy szeparálunk, hogy a kifeszített fonalat átpréseljük a kontaktpontok között, szorosra húzzuk, és a kontaktpontoktól occlusalisan csomózzuk. Két nap múltán a kontaktpontok között könnyen kihúzható a közben a nyáltól megduzzadt fonál. Annyit szeparált, amennyivel ennek során vastagabb lett.
Drótbók készült szerszámok
A fogász a drótszeparáláshoz 0,5 mm vastag puha sárgaréz vagy acélhuzalt használunk. A huzalnak derékszögben megtört és félkörben meghajlított végét a vestibulumból a kontaktponttól gingivalisan átbuktatjuk a cavum oris propriumba, s ettől occlusalisan hozzuk vissza a szájpitvarba, a két szárat a vestibulumban összefonjuk, jól meghúzzuk, és szorosra tekerjük, összefont végét rövidre vágjuk, 2—4 fonatot hagyunk csak meg, a levágott huzalvéget tompa műszerrel úgy nyomjuk a fogközbe, hogy ne sértse a papillát a fogorvos. A drótligatúra meghúzásakor vigyáznunk kell, hogy a fogóval véletlenül oda ne csípjük a bucca vagy az ajak nyálkahártyáját. E célra a How-fogó a legalkalmasabb műszer.
A drótszeparálás 4—5 nap alatt éri el célját, ekkor a kontaktpontok között át tudjuk húzni az összesodort végén megfogott drótkapcsot, a két szomszédos fog között 0,5 mm térközt teremtettünk. Ez a térköz lehetővé teszi az egyébként be nem tekinthető approximalis felszínek tüzetes vizsgálatát (megtekintés, palpatio szondával).
Egyéb fogorvosi fogások
A fogorvosnál gumicsíkkal nem szeparálunk, mert aránylag gyors hatása folytán károsíthatja a parodontiumot, ezenfelül azonban kicsúszhat a kontaktpontok közül, és az ínybe nyomulva irreparabilis károsodást is okozhat. Kevésbé veszélyes laminaria- vagy hickory-pálcikák hasonló használata, minthogy a beteget úgyis vissza kell rendelni, semmiféle előnyt nem jelentenek a kellemetlen mellékhatástól védett drótszeparálással szemben, éppen ezért e módszert nemigen használják. Mi sem ajánljuk.
Alkalmazható műszerek
A fogászat a guttaperchával ama tulajdonsága folytán tudunk lassan szeparálni, hogy a szájüreg nedves közegében térfogata növekszik. Használatának előfeltétele, hogy szélesen támaszkodjék akár praeparált fogfelületre, akár a fog természetes felszínére. II. osztályú üreget szoktunk így ideiglenesen guttaperchával azon célból tömni, hogy a 2 — 3 nap múltán esedékes következő ülésig a szuvas roncsolás folytán csökkent fogközi távolságot lehetőleg az eredetin túl növeljük. Ilyenkor úgy készítjük az ideiglenes guttapercha tömést, hogy a beteg a fogsorok zárásakor inkább csak e tömésre harapjon.
A szomszédos fog ép approximalis felszínén vagy két szomszédos felszín approximalis üregében az axiopulpalis falakon megtámaszkodó guttapercha, melyet az antagonista fogsor által kifejtett rágóerő egyre jobban beékel a fogak közé, azokat széttolja. E célra azonban csak a kemény guttapercha alkalmas, amely lapok formájában kerül forgalomba, a közhasználatú rúd guttapercha túlságosan puha, és ezért csak csekély szeparáló hatást fejt ki. A guttaperchának ez a felhasználása Bomvilltől származik, ezért a szeparáló guttapercha tömést Bonwill-tömésnek hívjuk.
Kezelési részletek fogászaton. A fogászati kérdések között a fogorvos a fogközök kezelésének módszerét a legfontosabbak között kezeli, hiszen ez a szájsebészetben is kiemelten fontos. További témák, melyek megismerése hasznos lehet: fogorvos, fogorvos, fogászati kezelés, Budapest, implantátum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése