Gyümölcs, zöldség termesztése a kertben
 |
| Palánták a télikertben nevelve. |
Leggyakrabban magvetésből nevelkednek az ültetésre alkalmas
kis növények, a palánták, melyeket
télikertben vagy beépített teraszokon szaporíthatunk. A helyesen ültetett palántákból jól nevelhető fel a sokféle virág is.
A
palántázáshoz végzett talajelőkészítés során a gyommentesítéshez különösen jó a horoló, illetve saraboló, a csuklós kapa, a rögtörő húzókapa vagy a kézi kultivátor. Nagy felületen a rotációs gépi kapák a leghatékonyabbak. A palántázáshoz a talaj ily módon végzett gyommentesítése, és simára, porhanyósra előkészítése a
palánták megeredésének biztonságát növeli például a kivi.
A jól előkészített talaj felszínén sorvonalazással jelölhetjük ki a kellő sortávolságokat. A sorvonalazást a sortávolságnyi térközökkel földbe vert cövekek között kifeszített zsinór segítségével, kapa- vagy gereblyenyéllel végezhetjük. Gyorsabb a művelet a sorvonalzóval, amely gereblyeszerű szerszám. A
fő palántázási időszak április vége és május vége közé esik, ilyenkor ültessük a kivit is. Elsőként palántázhatók a kevésbé hidegérzékeny virágpalánták, mint a szegfű, a tátikák és a vasvirág is. Ezek még a nem túl erős lehűlést is átvészelhetik a kipalántázásuk után, de természetesen a
télikertben érzik magukat a legjobban.
Miért a télikertben palántázzunk?
A
fagyérzékeny és melegigényes palánták biztonsággal csak május 15. után kerülhetnek ki. Ilyen a
paprikavirág, a dália, a petúnia és a többi fokozottan fagyérzékeny virágpalánta.
A palántázás ideje alatt a csendes, meleg eső a legkedvezőbb. A
palánták ültetéséhez a szélcsendes, borús, esős időt is szokás ajánlani. Az ilyen idő válójában csak akkor kedvező, ha a talaj már elég meleg. Ha választani lehet a napszakok közül, akkor a kivit a délután, illetve estefelé a legjobb palántázni.
A jó minőségű palánta ne legyen felnyurgult és "elkényeztetett" sem, mert akkor megsínyli a palántázást, ezért a télikertben neveljük. Fontos, hogy edzettek is legyenek. Ezért a palántázás tervezett ideje előtt mintegy tíz nappal csökkenteni kell az öntözéseket és növelni a szellőztetésük mértékét.
A
palántákat a palántaágy földjéből, a ládából vagy a cserépből közvetlenül palántázás előtt legjobb kiszedni, korábbi alapos beöntözésük után. Akár tenyérrel vagy ültetőkanállal a gyökerek alá nyúlva minél épebben és a lehető legtöbb földdel kerüljenek kiemelésre. A levelek lehetőleg ne legyenek vizesek, mert úgy rövid tárolás alatt is befüllednek, és ki ültetés után napégést kapnak.
Virágtartók, palántatartók a teraszon
A
palántatartó kis láda vagy kosár, fóliával bélelt kartondoboz lehet. Abba a kiszedett palánták csomóit egymás mellé szorosan kell betenni, hogy minél jobban fedjék egymást az ártalmas párologtatás ellen. Az meg különösen jó, ha vödörben vagy puha földbe vájt gödörben laza, pépszerű sarat keverünk és a palántacsomókat a pépbe mártva, ott választjuk szét egymástól az egyes palántákat. Így a gyökereket és a gyökerekben lévő földet nedves iszap burkolja be, ami segíti a nedvességmegőrzést. ültetéskor, amikor a földet a palánta gyökerei mellé kell nyomni, ez a folyós iszapréteg meggátolja, hogy a gyökerek között levegős üregek maradjanak. A palánták tárolása hosszabb ideig is lehetséges, de ez sohase vízbe állítva történjen. A szakszerűen, nedves földdel kiszedett palántákat nyirkos újságpapírba és műanyag fóliába csavarjuk be. A befülledés elkerülése érdekében a csomagolás felül maradjon nyitott. Így rakjuk le pincébe vagy kamrába, esetleg más hűvös helyre. Ha időközben szükséges, csak a gyökereken levő földet nedvesítsük, öntözzük. A nedves ronggyal becsomagolt gyökerű, illetve
műanyag fóliába burkolt palánták viselik el a legjobban a szállítást is.
A kézi palántázás földlabda nélküli, vagyis szabad gyökerű palánták esetében viszonylag egyszerű. A legkönnyebben megfelelő ültetőfával palántázhatók. Ültetőfát magunk is készíthetünk, legegyszerűbben villásan elágazó vaskosabb, bélmentes ág-, illetve gallydarabból. A télikert vagy beépített terasz kialakítása könnyű és egyszerű.
Az
ültetőfát a palántázás során a palánta helyén kell beszúrni a talajba olyan mélyen, amilyen hosszú a palánta gyökérzete. Az ültetőfát forgatva szúrjuk le és húzzuk ki. A palánta gyökerei a lyukban természetes helyzetükben álljanak, ne hajoljanak vissza. A palánta lyukba helyezése után az ültetőfával ferdén a lyuk mellé kell szúrni úgy, hogy az előző és a mostani szúrás hegye egybeessék. Az így, ferdén leszúrt ültetőfával először alulról, majd felülről a földet a palánta felé, a gyökereihez kell nyomni, hogy közöttük nagyobb légüregek ne maradjanak.
Ha nagyobb térállásra palántázunk, a
földlabda palánták mindegyikének külön-külön készítsünk a földlabdájuk méreténél valamivel nagyobb ültetőgödröt kapával, ültetőkanállal. A gödörbe elhelyezett palánta földlabdája köré kézzel nyomkodjuk oda a földet. A
cső alakú és hosszú nyelű kivitelben is beszerezhető ültetőeszköz, amely a földhengert is kiemeli a palánta helyéről, különösen jó a különféle földlabdás palánták kiültetéséhez.
Mindig olyan mélyen kerüljenek a palánták a földbe, hogy földlabdájuk legalább egy centi vastagon takarva legyen. A
palántaültetés mélysége akkor kedvező (a nem földlabdás, szabad gyökerű palánták esetében is), ha nem túl mély és nem is sekély. A palántákat általában a legalsó un. sziklevélig kell a földbe süllyeszteni. Mélyen ültethetők viszont a kékbojtocska és más ilyen palánták. A mélyültetés akkor hasznos, ha a növények felnyurgultak.
A palántázás utáni beöntözés még a palánták meglankadása előtt történjen meg. Az iszapolás szerű jó beöntözés még akkor is fontos, ha a palántázást zuhogó eső követi. Jó a kiültetést követő egy-másfél hét után átnézni a palántázott növényeket, hogy felfedezzük és pótolhassuk az esetleg elpusztult palántákat.
